|
Ortaháza Zala megye
délnyugati részén a Berek- és Cserta patakok völgyének
találkozásánál található. 15 km-re Lentitől, Páka és Gutorfölde
közti országút mellett.
Első ismert írásos említése 1389-ből való. Ekkor az Ákos család
birtoka volt e terület. 1524-től 1644-ig a Bánffy család birtoka. A
család kihalása után a birtok a Nádasdy családra szállt. Amikor
Nádasdy Ferenc országbírót 1671-ben a Wesselényi féle
összeesküvésben való részvételért lefejezték, birtokait elkobozták,
azok a kincstárra szálltak.1664 táján a portázó törökök a falut
feldúlták, ami következében a falu elnéptelenedett. Ortaháza
„megszállítására” Pál nádor fia, Gábor főispán adott ki megszállító
levelet 1695-ben Czigány Gergelynek. Az 1770-es katonai összeírásból
részletes adatok találhatók a faluról:Az összeírt családok száma 13,
105 személy fizet adót.A falunak 1783-tól van saját temetője. 1793-ban a lakosság létszáma
126 fő. 1802-ben már 148-an lakják a jobb gazdasági feltételek
hatására.
|
|
|
|
A forradalmi mozgolódás szele ide is elért. A falu lakói megsokallva
az uradalomnak fizetett természetbeni szolgáltatások mértékét, a
környezetükben lévő falvakkal: Páka, Zebecke, Kissziget, Csömödér,
Várfölde, Bánokszentgyörgy, Dömefölde, Oltárc és Tolmács lakóival
együtt megtagadták az irtásföldjeik után járó tized, és hegyvám
megfizetését.
A szabadságharcban 6 fő vett részt.
A XIX.sz. második feléről nincsenek adatok. Az I. világháborúban 9
fő vesztette életét.1928.06 13- án megalakult a Levente Egyesület. Elnöke: Kovács
József, alelnök:Czigány Pál, pénztárnok:Dömötör József, jegyző:Parti
János, leventeoktató:Belső József. Szeptember 1-én megkezdődött a
tanítás a falu 1926-28 közt épült római katolikus iskolájában.
Az 1930-as évek második felében a térségben megkezdődtek az olaj
utáni kutatások. 1937. december 16-án az első magyar olajvonat
elindult Ortaházáról Budapestre. A falu a II. világháborúból is
kivette részét, 18-an hősi halált haltak.
1945 mozgalmas volt a falu életében. Folyt a finomító építése. A
német hadvezetés mindent elkövetett, hogy az olajvidéket, így
Ortaházát és környékét minél tovább tartani tudja. A falu április
3-án szabadult fel. Megkezdődött a romok eltakarítása, a vasút
helyreállítása.
Az 1949. évi népszámlálás adatai alapján tudjuk, hogy a község
területe 715 hektár.
Lakóinak száma 352 fő.
A községben 1959 és 1990 között a következő fontos esemény és
beruházás valósult meg:
A termelőszövetkezet megalakulása: 1959 december 13.
A község villamosítása: 1960
Tűzoltószertár építése: 1961
ÁFÉSZ vegyesbolt építése: 1966
Autóbuszváró építése: 1970
Vezetékes ivóvíz: 1988
A rendszerváltás után Pákával, Kányavárral és Pördeföldével közösen
körjegyzőséget hoztak létre, Páka székhellyel.
Telefonhálózat: 1991
Kábeltelevízió: 1991
Szennyvízrendszer kiépítése: 1994
Vezetékes földgáz: 2001
(Kivonat - Molnár
László: Ortaháza története)
Közérdekű adatok |
|
|
|
|
